Történelem
Csém 415 lakosú község Komárom-Esztergom megye északnyugati szegletében a Komáromi Járásban. Komárom városától hét kilométerre fekszik a Komáromot Kisbérrel összekötő 13-as főút mellett, az M1-es autópályától mindössze egy kilométerre. Vasúton is megközelíthető a Komárom–Székesfehérvár vasútvonalon, Csémpuszta megállóhely a falu belterületétől mintegy 3 kilométerre található.
A település rövid története
Csémpuszta 1945-ig a mindenkori esztergomi érsek birtoka. A XIII. században már lakott település, Első okleveles említése 1209-ből való, amikor is Imre király 1200 körül 7 háznép galgóci várnépet adott földjükkel együtt Jób esztergomi érseknek, akik ezt követően örökletesen pohárnokként szolgálták uraikat. A török hódoltság alatt 1547-ben elnéptelenedett. Birtokigazgatásilag a gútai uradalomhoz tartozott, betelepítése a XIX. század legelejére tehető. Első épülete a Komárom-Székesfehérvár út mellett álló csárda volt. Közigazgatásilag Mocsához tartozott és a puszta gazdasági irányítását is az 5km-re fekvő településen látták el. Később az ötezer hold területű birtok mintagazdasággá fejlődött Öregcsém puszta mellett új majorságok alakultak a területen: Újmajor és Kiscsém. Egy 1789-es latin nyelvű birtokösszeírás már megemlíti a területet.
Csémpuszta
"A mocsai földek szomszédságában, háromnegyed órai járásra kelet felé fekszik; Körbeveszik: észak felől az ácsi, keletről a mocsai és a herkályi, nyugatról a nagyigmándi és a bábolnai, délről pedig a nagy- és a kisigmándi földek. Csupán egy kis házikót láthatsz rajta, a puszta szélén (végén), melyet a község (Mocsa) épített, saját költségen, s ahol a község a saját borát kiméreti."
Az 1782-ben készült első katonai felmérésen még csak a csárda épülete van feltüntetve.
A mocsai római katolikus születési anyakönyv szerint- melyet 1700-tól vezettek- az első gyermek 1809-ben született a településen:
1809. január 3-án született Kósa János és Bondor Klára gyermeke Juliána
1817-es gazdasági térképen már látszódnak a gazdasági- és lakóépületek, illetve a temető is.
Míg az 1830-as években 80 fő, addig 1848-ban már 150-en éltek a pusztán. A katolikus hívek vallásgyakorlásának biztosítása egyre sürgetőbbé vált, annál is inkább mivel a szomszédos település Mocsa 7km távolságra fekszik.
Az első leírásokat a benépesülő pusztáról Fényes Elek statisztikus jelentette meg a XIX. század első felében:
Fényes Elek: Magyar országnak, 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben (Pest, 1836)
Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. (Pest, 1848)
Az 1848-49-es szabadságharc alatt a települést megszálló osztrák és orosz katonaság a település gabona- és állatállományát nagy mértékben kifosztotta.
A Szent Anna tiszteletére épült katolikus templomot 1855. október 5-én szentelték fel.
A XIX. század második felére az esztergomi érsekség birtokai közül Csémpuszta mintagazdasággá fejlődött. 1867-ben alkalmaztak először gőz cséplőgépet a birtokon. A táblákra osztott földterületeket vetésforgóban meghatározott rend szerint művelték. Az évszázad végére kiépültek a majorok és az utak.
Csémpuszta 1887-es kataszteri térképen
Forrás: mapire.eu
A fejlődésnek az első világháború vetett véget. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint 324-en éltek a településen. Településünkről közel 50-en vettek részt a „nagy” háborúban.
I. Világháborúban elesett hősi halottak:
Csöbönyei Mihály, Dián Ferenc, Kiss József, Koczkás György, Koczkás Károly, Murányi Mihály, Rigó József, Rigó Mihály, Szabó Gábor, Szabó József
Az 1930-as évek második felére csémi uradalom igazi fénykorát élte. A második világháborúban, 1945. március végén a település nagy része leégett, a gazdasági- és lakóépületek többsége megrongálódott vagy megsemmisült, a lakosság elmenekült.
II. Világháborúban elesett hősi halottak és áldozatok
Bognár Lajos Károly, Harmat Ferenc, Hurumik Ferenc, Kiss András, Kiss Ferenc, Kiss László, Németh József, Parcsami Mihályné sz.: Gregovics Rozália, Szűcs István
Az 1945 tavaszán létrejövő földosztó bizottság 12 holdat kitevő földeket osztott szét az igénylők részére az egykori uradalom területéből.
Közigazgatásilag korábban Mocsához, 1946-tól Kisigmándhoz tartozott, majd e két települést 1971. április 1-jével Nagyigmándhoz csatolták, s községi közös tanács alakult. Csém 1989. január 1-jétől önálló község.
Az 1950-es évektől előbb az Újpusztai Állami Gazdaság, majd a jogutód Komáromi Állami Gazdaság bázistelepülése Csémpuszta. Római katolikus elemi iskolájában 1855-ben indult meg a tanítás. A későbbi általános iskola az 1970-es évek második felében zárt be, a körzetesítés miatt a gyermekek a közeli Nagyigmándra jártak iskolába.
1979 decemberében nyitotta meg kapuit a gyermekek előtt a település óvodája. 1984-ben két nagy méretű füves pálya és új sportöltöző épült, a sporttelep avatóját 1986. augusztus 17-én tartották. A kultúrházat először 1984-ben majd 2003-ban újították fel. 1972-ben orvosi rendelő és kirendeltség épült, amit 2003-ban újítottak fel. A gázellátás 1997-ben valósult meg. 2000-ben a Milleneumi Emlékpark kiépítése, 2006-ban a belterületi közúthálózat fejlesztése történt meg. 2013-ban a Szent Anna templomot újították fel teljes körűen.
2021-ben épült meg az új orvosi rendelő, és a sportöltöző felújítása is megtörtént. 2022-ben a hivatal és az óvoda épülete került felújításra.
Szent Anna templom
A polgármesteri hivatal és az óvoda épülete
Az új orvosi rendelő épülete